Magyar szerkezettár
🪄
ó/maga
ó/[Hyph:Slash]magaa[3Sg]

ó1 fn
1. az o hosszú párja.
2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>.ó
ó2 óv
ó3 mn
1. irod ódon, ősi.
2. irod elavult.
3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!
[ fgr ]
ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

maga1
I. visszaható névm. (alanyként nem haszn. )
1. <annak jelölésére, hogy a cselekvés a cselekvőre hat vissza.> védi magát; bízik magában; hányja-veti magát;magának élmagának való | ▸ magánál vannincs magánál | biz:maga alatt van | (tbsz-ú alakban és közé, között, közül nu-val) a jelzett személyek saját közösségébe, közösségében, közösségéből. maguk közé fogadták. | <annak kif-ére, hogy a jelzett dolog vmely adottsága folytán elszenved, ill. előidéz vmely cselekvést, folyamatot.> a bor itatja magát; magába szívta a vizet. | (visszaható igéknek megfelelő szókapcsolatokban) ▸ védi, szégyelli, vhogyan viseli magát
2. (a visszaható jelentés háttérbe szorulásával, kül. ik-s igék formális tárgyaként) <túlzott mértékű cselekvés kif-ében.> agyondolgozza magát. | < el- ik-s, hangadást jelentő, mozzanatos igével.> elsikoltotta v. elkáromkodta magát. | < el- ik-s, elhibázott cselekvést jelentő igével.> elszámolta magát. | < ki- ik-s igével, annak kif-ében, hogy a cselekvés a cselekvő teljes kielégüléséig tart.> kimulatta magát.
3. <nyomatékos birt jelzőként:> saját. a maga főztjét eszi;a maga egészében, teljességében
II. szem névm (nyomatékos) <nem más, hanem> ő, ill. én, te, mi, ti, ők. maga varrja a ruháit. | ▸ vhányad magával negyedmagával tért vissza. | vmely személy, dolog fontosságát kiemelő szóként. maga az igazgató jött el. | <annak kif-ére, hogy az alany szinte megtestesítője a jelzett tulajdonságnak.> ez a kislány maga a jókedv.
III. hsz egyedül, magában. maga maradt. | csupán, önmagában. ez maga még nem hiba.
[←mag ]
maga2 szem névm
1. (2. sz-ű szem névm szerepében, 3. sz-ű, ill. a 3. sz-re vonatk. ts ragozású állítmánnyal) <az ön-nél bizalmasabb, közvetlenebb, hiv. helyzetekben azonban kevésbé udvarias, leereszkedő, olykor udvariatlan megszólításként.> megkérném magát valamire; magát nem kérdeztem.
2. (birt jelzőként, egysz. 3. sz-ű szjeles birtokszó előtt) a magához tartozó, a maga tulajdonában levő. ez a maga háza?
[←maga1 ]

a[3Sg]
____________________
valami
I. htl névm
1. meg nem határozott v. ismeretlen tárgy, dolog, történés. valami van a zsebében; történt valami?;van köztük valami | (szjellel) a jelzett személynek vmely tulajdona v. testrésze. valamije elveszett; fáj valamid? | ismeretlen v. sejtett fontos esemény. itt valami készül.
2. egy kicsi, egy kevés, csekély dolog (, de mégis több, mint semmi). nem sok, de mégis valami;valami van a dologbanmond valamit | <kf mellett.> valamivel ma valamivel jobb a kedve.
3. jelentős dolog. ez már valami!;ez is valami?viszi valamirelesz belőle valami
4. (mn-ként) olyan, aminek mivolta, jellege, minősége ismeretlen v. meg nem határozható. valami baj van; mutatok valami szépet. | a jelzett személy, dolog fajtájához, milyenségéhez hasonló; olyan, mint ... úgy él, mint valami kiskirály. | kevéssé, pontatlanul ismert. valami lajos vagy kicsoda keresett. | pejor ismeretlen és kevésre becsült. valami nővel tölti az idejét.
5. (mn-ként) egy kevés, valamennyi. valami időm még van.
6. (hsz-ként) biz körülbelül, mintegy. voltunk valami tízen.
7. (hsz-ként) biz <fokozó és nyomósító szóként:> nagyon, rendkívül. valami szörnyű! | ▸ nem valami nem valami jól sikerült.
II. von névm
1. nép rég ami (csak).
2. elav amilyen (csak).
III. fn
1. bizonytalan, meghatározatlan minőségű, természetű tárgy, dolog. de furcsa valami ez!
2. ritk pompás, remek dolog. az aztán a valami!
____________________
alá
I. nu
1. valaki, valami alatt levő helyre. | valami részére.valami alá szánttalp alá való zene | valaminek a látszata mögé. nagyképűség alá rejtett butaság.
2. valami közelében levő lenti helyre. a hegy alá.
3. hely(ség)nek déli v. a vízfolyás irányában lenti széléhez. vác alá.
4. vmely jellel megkülönböztetett helyre. a váci út 2. alá.
5. vmely szintnél alacsonyabbra. fagypont alá.
6. <kif-ekben:> valamilyen (alárendelt) helyzetbe, állapotba. valakinek a vezetése alá kerül; adó alá esik.
II. hsz
1. rég v. nép mélyebben, lefelé, ill. délebbre. arra alá. | ▸ fel és alá
2. <3. sz.-re vonatk.:> alája.
III. ik
1. valaki, valami alatt levő helyre. alátesz valamit valakinek.
2. vmely tárgyra, dologra irányuló cselekvését alatta, alulról végezve. alágyújt; alátámaszt.
3. le(felé). alátekint.
4. kisebb értékűre. alábecsül.
5. vmely folyamatba, állapotba. vizsgálatnak, műtétnek alávet. | valakitől, valamitől függő viszonyba. alárendel.
[←al ]
..........
alá
őalá[3Sg]

ő1 fn
1. az ö hang hosszú párja.
2. ennek írásjegye (ő, ő).
ő2
I. 3. sz-ű sznévm (rendsz. érzelmileg színezett m-ban v. szembeállítás, kiemelés esetén).
1. az ismert, említett személy, es. állat, dolog. te velem jössz, ő itt marad. | az a személy, akire a beszélő gondol, de megnevezni nem akarja. hátha ő is ott lesz!
2.őket két cicája van, nagyon szereti őket.
3. (birt jelzőként, egysz. 3. sz-ű birt szjeles birtokszó előtt) a hozzá tartozó, a birtokában levő. az ő fia is itt van.
4. (birt jelzőként, tbsz 3. sz-ű birt szjeles birtokszó előtt, ők h.) a hozzájuk tartozó, birtokukban levő. az ő házuk.
II. fn (csak egysz-ban, gyak. nagybetűvel) az, akibe a beszélő v. az illető személy szerelmes. a nagy ő.
[ fgr ]


[3Sg]
____________________
aaz
____________________
földre
föld-ra/-re


-ra/-re hat-rag
1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.
2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi címe mellett:> a előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.
3. vmely irányba. délre [néz].
4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].
5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].
6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].
7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].
8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].
9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].
10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.
11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre lesz.
12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].
13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].
14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.
15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.
____________________
gyűr ts ige
1. rendetlenül ráncossá tesz. gyűri a ruhát. | úgy nyomkod valamit vhova, hogy az ott összegyűrődik. valamibe gyűri; az ágy alá gyűr valamit.
2.gyűri magába befelé az ételt
3.maga valami alá, a földre gyűr valamit
[?↔gyúr ]
____________________
valamit
valami-t


-t1 rag
I. tárgyrag
1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.
2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].
3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].
4. vmely helyen. [járja] a falut.
5. valamennyi ideig. öt évet [ült].
6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].
7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].
II. hat értelmű tárgy ragja
1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].
2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].
3. biz:mit? mit [tűröd]?
-t2 a befejezett mn-i ign képzője -tt
1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].
2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].
3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].
PÉLDÁK #1
  1. asztal (szótár)
  2. asztalos (szótár)
  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
  4. (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
  1. alapító tagokos gyerek
  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
Kapcsolat • szerkezettar@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024